Gondolatok a táplálkozásról

A napokban több cikket is olvastam a helyes és helytelen táplálkozás érzelmi hatásairól.

Több tanulmány is készült már ebben a témában, és ezúttal bár egy-egy gondolatot elmondok róluk, javarészt mégis a saját tapasztalataim fogom megosztani. Rögtön gondolhatjátok is azt, hogy hogyan jövök én ahhoz, hogy étkezésről értekezzek, hiszen se vékony nem vagyok, se tudós, se okos. Ezekben természetesen mind van igazság, de szeretném kijelenteni, hogy fenti ellenérveim ellenére egy duci, ámde jókedélyű nő vagyok.

Tehát, vannak akik szerint kedvenc ételeink fogyasztása depressziót okozhat, de minima bűntudatot, mert ugye egy képviselőfánk/túrótorta/sajtos pogácsa -a sor folytatható kedvenc ételekkel- hízlal, és akkor már megint nem a diétát követjük, és jajj nekünk, és jöhetnek a bűnös gondolatok. Remélem, közületek senki sem gondolja így.

Ahogy már előző hozzászólásomban is írtam, a fogyás egy folyamat, éppen ezért 1-1 sütemény, vagy jó ebéd/vacsora hosszú távon nem jelenthet gondot. Sőt, velem már volt olyan, hogy hősiesen semmi édességet nem ettem két hétig, talán volt három is, majd már olyan édességhiányom volt, hogy egy egész cukorkaboltot fel tudtam volna falni. Szóval szerintem ez sem követendő példa.

Nálam megoldást az hozott, és hoz, ha olyan ételeket fogyasztok, amelyek jól esnek -szerencsére egyre inkább kívánom az egészségesebb ételeket, gyümölcsöket, stb.. - de cserébe a rendszeres testmozgásról sem feledkezem el.

A fogyásnak a kulcsa, bármilyen szomorú tény is, de a rendszeres mozgásban rejlik.

Na, de térjünk vissza az étkezéshez.

Kat, amikor itt volt (t-tapp tréner), ő azt tanácsolta, írjam, hogy mit ettem egy nap. Nem azért, hogy kalóriákat számoljak, hanem írjam az ételek mellé, hogy hogyan éreztem tőle magamat. Egy darabig írogattam, aztán hozzászoktam,hogy csak simán figyeljem a testem.

Vannak olyan szénhidrát-gazdag ételek, amelyektől nem álmosodom el, és felviszik a kedvem az egekig, de van olyan, amelyektől belaszom ahogy azt kell.

Ugyanez igaz a fehérjedús ételekre is nálam. A gyümölcsöktől nem szoktam bealudni, de a kedvemet se dobják fel nagyon.

Ami viszont megdöbbentő volt számomra, az a csírák hatása. Ha bármilyen csírát fogyasztok, úgy magába, mondjuk nasiként, akkor úgy feldobódom tőle, mint az elengedett lufi repül felfelé. :)

Az én véleményem az, hogy fogjatok egy tollat és papírt, és kezdjétek el tudatosan figyelni, hogy mi az amitől jobban és mi az amitől kevésbé jobban érzitek magatokat. DE! Ne egyétek tele magatokat, ne legyetek dugig az ételekkel, mindent csak mértékkel szabad enni.

Javaslom azt is, hogy ne csak 1-2 hétig csináljátok ezt a megfigyelést, mert én pl azt vettem észre, hogy ciklikusan változik, hogy melyik étel milyen hatással van rám. Pl. női ciklus előtt inkább a szénhidrátgazdag ételekre vágyom, míg közben a vitaminokban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket kívánom. Az állati fehérjékre egyre kevésbé, gyakorlatilag nem nagyon eszem csak szárnyasokat -néha, néha milánóit, azt sertésből- , de azokat se sokszor. A sajt és a tejföl azért még mindig a gyengéim, és ezekről le sem kívánok mondani.

Azt gondolom mára elég ennyi belőlem, remélem tudtam valakinek újat is mondani. :)

Napról-napra fittebben! :)

Legyen szép napotok!